– Nimr al-Nimr síita hitszónok kivégzése felszította a kedélyeket Irán és Szaúd-Arábia között. Hová vezethet ez?
– Szaúd-Arábia abban érdekelt, hogy békét és stabilitást teremtsen a Közel-Keleten és azon túl. Az elmúlt három évtizedben hazám mindig az Iránnal való jó viszonyért szállt síkra, ám amit az irániak tettek az 1979-es forradalom óta, azt bizonyítja, hogy rossz úton haladnak. A teheráni nagykövetségünket és a meshedi főkonzulátusunkat ért támadásaik ellentétben állnak nemzetközi vállalásaikkal, így azokat elítélte az ENSZ Biztonsági Tanácsa, nemzetközi szervezetek és több ország is, köztük az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Németország és Franciaország. Az Irán által gyakorolt negatív befolyás olyan arab országok belügyeire, mint Irak, Szíria és Jemen erősen hozzájárul az országok destabilizációjához, kulturális és szociális kohéziójának veszélyeztetéséhez. Fegyvereket és robbanószert csempésztek Kuvaitba és Bahreinbe. Támogatják a húszi lázadókat Jemenben, amely Szaúd-Arábiával határos ország. Nimr al-Nimr pedig szaúdi állampolgár, aki bűncselekményeit Szaúd-Arábiában követte el. Lázított, terrorszervezetet alakított, részt vett több terrorcselekményben, amelyek következtében számos biztonsági ember meghalt. A független szaúdi bíróság pedig ítéletet hozott. Mi köze ennek Iránhoz? Ez csak azt bizonyítja, hogy Irán szívesen beleszól más országok belügyeibe.
– Háború lesz?
– Nagyon bízom benne, hogy nem. Ezt senki sem akarja. Őfelsége Muhammed bin Szultan koronaherceg-helyettes és védelmi miniszter kiemelte az Economistnak adott interjúban, hogy egyáltalán nem készülünk háborúra, s aki ezt hiszi, elvesztette az eszét. Őszintén nem akarunk Iránnal harcolni. Azt szeretnénk, ha Irán tisztelné a nemzetközi jogot, az ENSZ alapokmányának szellemiségét, s nem avatkozna más államok belügyeibe.
– Miközben elítéli a beavatkozást, Szíria helyzete nem más, mint külföldi beavatkozások csokra. Minden résztvevőt külföldi országok támogatnak, így az ön országa, Szaúd-Arábia is. Van még Szíriának esélye?
– A szíriai helyzet tragikus, és elszomorodva látjuk az Aszad-rendszer brutalitását saját népe ellen. Öt éve békés tüntetést tartottak a reformokért, de a hatalom éles lőszerrel válaszolt. Az első hat hónapban nem voltak külföldi harcosok Szíriában, ők csak akkor csatlakoztak, amikor a rezsim folytatta harcát népe ellen. A helyzet egyre válságosabbá vált azzal, hogy Irán által támogatott harcosok ezrei érkeztek az országba, s a szunniták és a síiták közötti feszültséget szították Szíriában és az egész térségben. Irán a Hezbollahot és más milíciákat küld Szíriába, hogy védje meg Bassár el-Aszad rezsimjét. Szaúd-Arábia nem küldött harcosokat Szíriába, mi a szíriai népet támogattuk, valamint a mérsékelt ellenzéket. A békés megoldás mellett állunk, abban az országban, ahol több mint 250 ezer ártatlan ember halt meg, és 12 millióan hagyták el lakóhelyüket, közülük jó néhányan Európába menekültek. Egyértelműen a rezsim vádolható a civilek elleni harccal, s vegyi fegyvert is használt ellenük.
– Bizonyíték van arra, hogy éppen az ellenzéki felkelők használtak vegyi fegyvert a kormánycsapatok ellen, s rengeteg külföldit látunk a különböző csoportok soraiban. Amikor mérsékelt csoportokat említ, akiket állítólag támogatnak, kire gondol? Én csak különböző terroristákat látok, mérsékelteket egyet sem.
– A Szíria Barátai nevű országcsoport, amelynek az Egyesült Államok, Franciaország és számos arab állam is a tagja, a szíriai ellenzék egyes csoportjait mérsékeltként ismeri el. Szaúd-Arábiában decemberben tartottunk egy találkozót a szíriai ellenzékieknek, s megalakítottunk egy tárgyalócsoportot, hogy a politikai rendezésben részt tudjanak venni. Az említett szervezetek kifejezték elkötelezettségüket a demokratikus rendszer mellett, amely a társadalom minden rétegét képviseli.
– Mi az Iszlám Állam? Egy terrorszervezet, vagy inkább egy mítosz? Mindenkinek van saját Iszlám Állama, amelyet vádolhat saját cselekedeteiért?
– Szaúd-Arábia az úgynevezett Iszlám Államot és az an-Nuszra Frontot terrorszervezetnek tartja. Tavaly hét mecsetet robbantott fel az ISIS az én országomban. Fiatal embereket agymosásnak vetett alá, hogy rávegye őket ezekre a szörnyű terrorcselekményekre. De mi van azokkal a szervezetekkel, amelyek más országokból érkeznek, Iránból, Pakisztánból, síita milíciák Irakból és Libanonból, amelyek Bassár el-Aszadot támogatják? Meg kell állítanunk a kormányt, hogy hagyjon fel a nép elleni harccal, a több millió szíriai hazatérhessen és újjáépíthesse az országot. Oroszország részvétele a háborúban mindezt sokkal rosszabbá tette.
– Mi lesz a szaúdi költségvetéssel az olajárak ilyen zuhanása láttán?
– Nem titok, hogy az olajból Szaúd-Arábia bevételeinek mintegy 80 százaléka származik, s az egész világgazdaságnak az olaj adja a stabilitást. Hazám a G20-országcsoport tagja, s arra törekszünk, hogy gazdaságunk ne csak az olajon alapuljon. Nemzeti gazdaságátalakító tervet hirdettünk meg, amelynek célja a bevételeink más forrásból való biztosítása, hogy ellentételezzük a zuhanó olajárakat. Kitártuk a kapukat a külföldi befektetők előtt. Emellett az elmúlt években jelentős megtakarításaink voltak, így nagyobb aggodalom nélkül tudjuk átvészelni ezt az időszakot.
– Irán visszatért az olajpiacra. Ez milyen változást jelenthet?
– Nem hiszem, hogy napi félmillió hordó jelentősen befolyásolná a piacot. Az árat a kereslet és a kínálat alakítja, a mi feladatunk pedig az egyensúly megtalálása, hogy a vásárlók és az eladók is jól járjanak.
– Hol a magyar vállalkozók helye a szaúdi gazdaságban?
– Hiszem, hogy van helyük. Nagyon kiegyensúlyozott a viszonyunk Magyarországgal, politikai, gazdasági, kulturális és tudományos téren is számos kétoldalú megállapodást kötöttünk az elmúlt években. A kormányközi vegyes bizottság holnap Rijádban tartja második találkozóját, s megemlíthetem, hogy tavaly májusban aláírtuk a kettős adóztatás elkerülését célzó egyezményeket, ami tovább bővíti kereskedelmi lehetőségeinket.
